Mit tekintünk kiküldetésnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja-törvény) szerint? Hogyan kell a költségeket elszámolni, és a magánszemélynek milyen adókötelezettségei merülnek fel?

1. A fontosabb fogalmak

A kiküldetésre tekintettel adott juttatásokkal, költségtérítésekkel kapcsolatos fogalmakat az Szja-törvény tartalmazza, ezért az ilyen jogcímen adott összegek esetén az adókötelezettség megállapításakor az Szja-törvény szerinti értelmezéseket kell irányadónak tekinteni. Tehát első lépésként meg kell ismerkednünk a legfontosabb fogalmakkal.

1.1. Kiküldetés

Az Szja-törvény 3. § 11. pontja értelmében kiküldetés (kirendelés) a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Szintén kiküldetés a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, átvezénylése is.

1.2. Külföldi kiküldetés

A 3. § 12. pontja alapján külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása miatt a Magyarország területén kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.

Külszolgálatnak a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés minősül.

A leírtak alapján megállapítható, hogy az Szja-törvény értelmében külföldi kiküldetést nem csak munkáltató rendelhet el. Azaz külföldi kiküldetésről beszélünk abban az esetben is, ha a megbízó Magyarország területén kívüli helyre küldi el a megbízottat. Ugyanakkor a külszolgálatot kizárólag munkáltató rendelhet el.

1.3. Hivatali, üzleti út

Az Szja-törvény 3. § 10. pontja alapján hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást.

Fontos megjegyezni, hogy a munkába járás nem minősül hivatali, üzleti útnak, az azzal kapcsolatos költségek megtérítéséről a 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet rendelkezik. Amennyiben a magánszemély munkába járása személygépkocsival történik, akkor az ezen a jogcímen megtett utat magáncélból megtett útnak kell tekinteni a hivatali üzleti út költségeinek megállapítása során az arányosításkor.

Nem tekinthető hivatali, üzleti útnak az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.

1.4. Költségtérítés

Az Szja-törvény 3. § 16. pontja szerint a költségtérítés a magánszemély olyan bevétele – eltekintve azoktól, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni –, amelyet az Szja-törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap.

Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha az Szja-törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni (Szja-törvény 3. § 16. pont).

1.5. Kiküldetési rendelvény

Az Szja-törvény 3. § 83. pontja határozza meg a kiküldetési rendelvény fogalmát, amelyet a munkáltató, kifizető állíthat ki. Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak a munkaviszonyra tekintettel állítható ki kiküldetési rendelvény, hanem más jogviszonyok (pl. megbízás, tagi, vezető tisztségviselői, választott tisztségviselői jogviszony stb.) alapján is. A rendelvényt a kifizetőnek két példányban kell kiállítania és tartalmaznia kell: a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.

2. A kiküldetéssel kapcsolatos költségelszámolás

A kiküldetéssel kapcsolatban a magánszemély a kifizetőtől a költségei fedezetére költségtérítést kap, kaphat. Ez az összeg bizonyos esetekben nem visel adókötelezettséget, azonban, ha bevételként figyelembe kell venni, akkor vele szemben lehetőség van a költségelszámolásra. Az elszámolható költségekkel kapcsolatban az Szja-törvény 3. számú melléklete rendelkezik. Ugyanakkor bizonyos költségek – a nevére szóló számla alapján – a kifizetőt terhelik, azonban ebben az esetben is felmerülhet az Szja-törvény szerinti adókötelezettség.

3. Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek

SZJA 7.§ (1) r.) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket:

 

Igazolás nélkül elszámolható költségek

• A kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg; valamint
• Külföldi kiküldetés esetén a napidíj a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb 15 eur/nap.

 

4. CÉGAUTÓ ADÓ

Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó – költségei ellentételezésére – kizárólag az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja és 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el és az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott személygépkocsi, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el.

 

5. ÖSSZEFOGLALVA

Elszámolható költségként külön járulékvonzat nélkül:

• külföldi kiküldetés kapcsán megszerzett bevétel maximum 30%-a, de max. 15EUR/nap (igazolás nélkül elszámolható)
• ezen felül a cég nevére szóló számla alapján lakásbérleti díj,
• utazási jegy ellenében az utazási jegy értéke.

Amennyiben ezeken felüli napidíj kerül elszámolásra, annak szja és eho vonzata van.

Kiküldetési rendelvény alapján csak a magánszemély tulajdonában álló autóra számolható el kiküldetési rendelvénnyel adómentesen költség.

Amennyiben egy magánszemély bérli az autót, részletes útnyilvántartást kell vezetnie, ami elszámolható költségként, de cégautó adó fizetési kötelezettséget von maga után.